Vissza az előző oldalra
Magyar név: aranylile
Latin név: Pluvialis apricaria
Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)
Tágabb kategória, latin: Aves (classis)
Szűkebb kategória, magyar: Lilealakúak (rend)
Szűkebb kategória, latin: Charadriiformes (ordo)
Fokozottan védett: nem
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Védetté nyilvánítás éve: 1901
Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet
Egyezmények: AEWA, Bern III., CMS II.
Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv I., Madárvédelmi Irányelv II/B., Madárvédelmi Irányelv III/B.
Hazai előfordulás A vizes élőhelyeken gyakori tavaszi és kisszámú őszi átvonuló. Főleg az Alföldön (Hevesi-sík, Hortobágy, Bihari-sík, Nagykunság, Kiskunság és a Tiszántúl déli része) gyakori, ahol rövid füvű szikes pusztákon, legelőkön, szikes tavakon, árasztásokon, belvizeken, szántóföldeken, tarlókon, vetéseken és leeresztett halastavakon jelenik meg. A Dunántúlon csak néhány helyen (Fertő tó környéke, Komárom-Esztergomi-síkság, Vas–Soproni-síkság, Marcal-medence, Kerka völgye) jellemző előfordulása, bár szántóföldeken, az átvonuló bíbiccsapatokba vegyülve bárhol felbukkanhat. Az őszi vonulás augusztus közepe és november vége között zajlik, egyre gyakrabban télen is látható néhány példány. Tavasszal február közepe és április vége között vonul át hazánkon, a vonulás március második felében tetőzik. A tavaszi vonulási út keletebbre húzódik, mint az őszi. Az utóbbi időben nőtt az átvonulók száma. Míg az 1980-as évek első felében a csapatnagyság általában nem érte el a száz példányt, addig az utóbbi évtizedekben tavasszal sokszor néhány százas, az Alföldön akár ezres nagyságrendben is megjelenhet. A Bihari-síkságon már 8000 példányos csapatát is észlelték. Forrás: Hadarics T. 2022. Aranylile. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 209–210.
Sáv bezárása